A legerősebb motivációs eszköz a dicséret!

Az emberek az életük során sajnos rengeteg leértékelést kapnak.

A leértékelések pedig szépen felhalmozódnak és láncot alkotva megmaradnak az emlékezetben. Aláássák a bátorságot, a kezdeményezőkészséget, így komoly hatással vannak a teljesítményre, valamint az életben elért sikerekre.

Leértékeléseket már korai gyerekkorban kaphatunk, nagyjából ezekkel a kedves mondatokkal:

  • Már megint, hogy nézel ki!
  • Nézd meg mit csináltál!
  • Te semmire sem tudsz vigyázni!
  • Hogy eszel?
  • Ehhez még túl kicsi vagy!
  • Hiába magyarázom, úgysem érted! Stb…

Önbizalom-romboló mérges fullánkok jönnek a szülőktől, tanároktól, a vezetőktől és kollégáktól, de gyakran még párkapcsolatban is keményen osztják ezeket egymásnak.

A dicséretet azonban valahogy sokkal szűkmarkúbban mérik.

Sokan tévesen azt gondolják, hogyha egyszer megdicsérnek valakit, akkor annak a dicséret rögtön a fejébe száll, és az illető onnantól kezdve nagyképűvé válik. Ezért aztán inkább nem dicsérnek.

Ha valaki határidőre és jól elvégez egy feladatot, az magától értetődően rendben van. Ez természetes. Miért járna ezért külön dicséret?

Amikor a gyerek ötöst hoz haza az iskolából, akkor ez a dolga nem? Ezért fizetik a  szülei a matektanárt.

De aki természetesnek vesz egy jó teljesítést anélkül, hogy kellő affinitással elismerné és nyugtázná azt, teljesen tévedésben van az ember valódi természetét illetően.

Ha pedig netán már odáig is eljutott, hogy nem képes őszintén és tiszta szívből megdicsérni valakit, akkor már igencsak híján van az emberi erényeknek.

Egy ilyen emberből sohasem lesz jó vezető, és ne csodálkozzon azon, ha nem kap igazi támogatást a munkatársaitól és a környezetétől.

A legjobb esetben is csak azért teljesítik az utasításait, mert valamennyire tartanak tőle.

De sosem akarnak majd maguktól is segíteni neki, vagy a kedvében járni.

De mit szólna egy olyan munkahelyhez, ahol a kollégák már reggel észrevennék és őszintén megdicsérnék az új cipőjét.

Szeretne sok időt köztük lenni? Jó lenne egy ilyen közösséghez tartozni?

Képzelje el, hogy a túlórában elvégzett, de még a másnapi határidő előtt befejezett igényes munkáját a következő szavakkal nyugtázná a főnöke.

  • Ez tökéletes lett!
  • Láttam, hogy tegnap még késő délután is dolgoztál ezen az anyagon. De én végig tudtam, hogy minden rendben lesz vele. Bíztam benned.
  • Nagyon köszönöm!

Szívesen dolgozna egy ilyen vezetővel?

 

A dicséret egy személy értékének, erejének, tehetségének és a fontosságának az elismerése.

A dicsérettel felemelünk és a jóságukban megerősítünk másokat.

A dicséret az egyik legértékesebb dolog, amit adhatunk egymásnak.

 

Ezért az élet minden területén a legkisebb jó teljesítményt is el kell ismerni és le kell nyugtázni!

Nagyon figyeljen oda erre! Egy jószándékú ember folyamatosan segíti a környezetét és mindig javítani, építeni akarja az emberi kapcsolatait.

Ennek pedig a legjobb módja a dicséret.

 

Barátsággal,

Laczkó Péter

Vissza